Tudományos önértékelés

Eddigi munkásságom az olasz-német-horvát-nagyar nyelvterület civilizációs s így nyelvi kapcsolataira terjed ki. A hazai kroatisztikában mindeddig kevés figyelmet fordítottak az olasz vonatkozásokra, a horvátországi kroatisztikában pedig a magyar hatások elemzésére. Tekintettel arra, hogy mind a négy nyelvet ismerem, ezt a területet látom továbbra is olyannak, amelyről még számos részkérdés kutatásának remélt eredményeként konkrét és általános nyelvészeti, valamint civilizácó-történeti tekintetben újabb ismeretekre juthatunk. Úgy véle, munkásságom hazai és nemzetközi tekintetben is ismert és elismert.

Tudományos munkám talán legfontosabb eredményének Verancsics Faustus ötnyelvű szótárának elemzését tartom, amelyben a következő kérdésekre kerestem választ.

1) mennyire megbízható forrás a szótár?; 2) mennyire ismerte a szerző a szótárban szereplő nyelveket?; 3) mik a szótár tényleges forrásai? A források azonosításánál az ún. negatív egyezéseket vettem figyelembe: ha egy szó Verancsicsnál alakjában és/vagy jelentésében a szó- és jelentéstörténetben nem igazolható, de egyezést mutat korábbi szótárakban megjelent szavakkal, akkor ez a forráshasználatot bizonyítja. Sikerült kimutatnom, hogy Verancsics mind az öt nyelvet megbízhatóan ismerte. Latin szókincsét saját maga állította össze, forrásokat alkalmanként használt. Forrásműveinek száma hat, az átvett szavak száma elenyésző (70).

Kroatisztikai munkásságom egyik eredménye egy magyar nyelvű horvát függőségi nyelvtan is. Magyar nyelvű horvát nyelvtan az elmúlt hatvan évben nem született.

Olasz-horvát-magyar szókölcsönzésekkel foglalkozó kutatásaim és areális nyelvészeti cikkeim eredményeit önálló kötetben tettem közzé.

Dr. habil Vig István