Tudományos és publikációs tevékenység
I. KÖNYV
  1. (társszerzo Fábián Zsuzsanna) Esercizi di grammatica italiana. Budapest, 1992. Tankönyvkiadó. 201 p.
  2. (társszerzo Fábián Zsuzsanna) Esercizi di grammatica italiana. Második, javított kiadás. Budapest, 1993. Tankönyvkiadó. 201 p.
  3. (társszerzo Fábián Zsuzsanna) Esercizi di grammatica italiana. Felsooktatási tankönyv. Budapest, 1993. Nemzeti Tankönyvkiadó. 193 p.
  4. A magyarországi italianisztika bibliográfiája. Bibiliografia del’italianistica in Ungheria. 1945-1985. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Egyetemi Kiadó. 235 p. (Az Italianistica Debrecenensis 5., monografikus száma)
  5. Sprachkontakte im Alpen-Adria-Raum. Savaria-Szombathely, 2007. A Berzsenyi Dániel Foiskola Romanisztikai Intézete. 134 p.

Könyv szerkesztése

  1. Szlavisztika a magyar felsooktatásban. Szerkesztette: Nyomárkay István, Kálmán Ildikó és Vig istván közremuködésével. Budapest, 1999. ELTE Szláv Filológiai Tanszék.
  2. Hadrovics László, A régi horvát szótárirodalom. Magántanári eloadások az 1941/1942. tanévben. Szerk.: Nyomárkay István, Vig István közremuködésével. Budapest, é.n. [2002]. ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet.
  3. Kis szláv lexikográfia. Szerk.: Nyomárkay István, Vig István. Budapest, 2004.

Szövegkiadás
Rukopisne prodike iz Pannonhalme. István Nyomárkay, István Vig. Eisenstadt, 2005. Znanstveni Institut gradišcanskih Hrvatov. Wissenschaftliches Institut der Burgenländischen Kroaten. 226 p.

II. MONOGRÁFIA, MONOGRAFIKUS TANULMÁNY

  1. Appunti sulla trascrizione dei nomi propri russi nel linguaggio della stampa italiana. Acta Romanica, (Szeged) 1988/12, 67-113.
  2. Emprunts italo-romans dans le croate moderned u Burgenland. Studia Slavica Hung., (Budapest) 1994/3-4, (39) 263-268.
  3. L’impiego del polimorfismo verbale a fini stilistici nell’«Orlando Innamorato». Nuova Corvina, (Budapest) 1996/3, 107-127.
  4. Lessico dialettale nel Dictionarium di Faustus Verantius. Ambra, (Szombathely) 2002/3, 12-45.
  5. Lehnprägungen nach italiensichen Vorbildern in der Sprache der Dramen der kroatischen Renaissance. Studia Slavica Hung., (Budapest) 2003/1-3 (48), 305-322.

III. GYUJTEMÉNYES KÖTETBEN MEGJELENT TANULMÁNY

  1. Les /z/ et /ž/ finals dans les mots croates d’origine italo-romane. In: Szlavisztikai tanulmányok. ELTE Szláv Filológiai Tanszék, Budapest, 1992, 144-158.
  2. Névtelenségbe burkolt foszereplok. A névadás elmaradásának oka a Dekameronban. In: Tanulmányok a Filológiai Intézet tudományos muhelyébol. BDF, Szombathely, 2001, 293-298.
  3. Egyezések a horvát, magyar és német nyelv között a közös fogalomkörbe tartozó olasz jövevényszavak tükrében. In: MMI: Annuum tempus linguarum Europae. Scripta philologica pannoniensis. MTA VEAB-Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2002, 69-78.
  4. Szókincsbeli egyezések a trieszti dialektusban és a magyarban. Közös, német eredetu gasztronómiai kifejezések. In: Tanulmányok a Filológiai Intézet muhelyébol. BDF, Szombathely, 2003, 113-118.
  5. Lexikalische Besonderheiten des Burgenländischkroatischen. Studia Russica XX. In honorem Béla Tatár. Budapest, 473-479.
  6. Nuovi prestiti italiani nell’ungherese. In: Per seguir virtute e canoscenza. Miscellanea di studi per Lajos Antal. BDF Olasz Tanszék, Szombathely, 2004, 330-344.
  7. A Batzen szó Közép-Európa nyelveiben. In: A hajnal frissessége. Esszék, tanulmányok, versek Láng Gusztáv tiszteletére. Életmu-bibliográfia. Savaria Univerity Press, Szombathely, 2006, 346-353.
  8. Appunti sull’aggiornamento lessicale di alcuni dizionari italo-ungheresi. In: Con dottrina e con volere insieme. Saggi, studi e scritti vari dedicati a Béla Hoffmann. Savaria University Press, Szombathely, 2006, 291-194.

IV. CIKK SZERKESZTETT KÖNVYBEN

  1. De «porter amur»a «nositi ljubav». Brčve histoire de la diffusion d’une expression dans quelques langues européennes. In: Hungaro-Slavica. Studia in honorem Stephani Nyomárkay. ELTE Szláv Tanszékcsoportja, Budapest, 1997, 338-440.
  2. Von glasovito slovo bis vokal im Kroatischen. In: Nyelv, stílus, irodalom. Köszönto könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszék, Budapest, 1998, 596-601.
  3. Batic’, gemper, jarac. Kroatische Wörter in der italienischen Mundart von Rijeka (Fiume). In: Hungao-Slavica 2001. Studia in honorem Iani Banczerowski. ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet, Budapest, 2001, 300-301.
  4. Note etimologiche veneto-dalmate. In: A pič del vero. Studi in onore di Géza Sallay. Íbisz, Budapest, 2001, 417-425.
  1. Convergenze lessicali tra il croato, l’ungherese e il tedesco sulla base dei gruppi concettuali comuni dei prestiti italiani.In: Kapcsolatok. Tanulmányok Jászay Magdatiszteletére. Íbisz, Budapest, 2002, 108-116.
  2. Ein Vorgänger der europäischen monetarischen Union. Die Verbreitung von Batzen in Mitteleuropa. In: Studia Slavica Savariensia 1-2. In honorem Caroli Gadanii sexagesimi natalis dedicatur. Szombathely, 2003, 531-535.

V. EGYETEMI SEGÉDLET
Antologia della storia della linguistica italiana. I. Dagli inizi fino al Novecento. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. Szerk.: Fábián Zsuzsanna, Vig István.

VI. FOLYÓIRATCIKK

Lektorált külföldi folyóiratcikk

  1. Hiperkorektna fonološka zamjena u nekim cakavskim posudenicama italoromanskog podrijetla (Hiperkorrekt fonémhelyettesítés néhány itáliai-újlatin eredetu csa-horvát jövevényszóban). Filologija, (Zágráb) 2003/40, 113-120.
  2. Elementi di civiltŕ italiana nelle conoscenze delle classi colte ungheresi (A muvelt magyar osztályoknak az olasz kultúráról alkotott ismeretei). Quaderni Vergeriani, (Duino Aurisina) 2006/2 (2), 93-104.

Lektorált idegen nyelvu itthoni folyóiratcikk

  1. Contributi alla funzione dei gerghi in alcuni testi italiani. (Adalékok a zsargon szerepéhez néhány olasz szövegben). Giano Pannonio, (h.n. [Budapest]) 1987/3, 209-230.
  2. Contributi alla storia di una parola ungherese. Veneziano /’doze/ > croato /duž/ > ungherese dús. (Adalékok egy magyar szó történetéhez. Velencei /’doze/ > horvát /duž/ > magyar dús). Nuova Corvina, (Budapest) 1993/1, 49-57.
  3. Modelli italiani di calchi in alcune commedie croate del ’500. (Olasz mintára alkotott tükörszavak néhány 16. sz-i horvát vígjátékban). Italianistica Debreceniensis, (Debrecen) 1993-1994/1, 117-125.
  4. Riflessi latini nella toponomastica in Ungheria: ’Moson.’ (Latin maradványok a magyarországi helynevekben: Moson). Giano Panonio, (Budapest) 1994/5, 89-104.
  5. Modelli italiani di alcuni calchi croati nelle commedie di Marino Darsa (Marin Držic). (Néhány olasz mintára alkotott tükörszó Marino Darsa (Marin Držic) néhány vígjátékában). Nuova Corvina, (Budapest) 1995/2, 126-140.
  6. Le forme del passato remoto nell’Orlando Innamorato. (A passato remoto alakjai az Orlando Innamoratóban). Italianistica Debreceniensis, (Debrecen) 1996/3, 161-172.
  7. Scelta lessicale e fondo regionale nelle Confessioni del Nievo. (Szóválasztás és regionális elemek Nievo Confessioni c. muvében). Italianistica Debreceniensis, (Debrecen) 1997/4, 163-180.
  8. Misser, signor, gospodin, gospodar. Uloga alokucije u scenskim djelima Marina Držica. (Misser, signor, gospodin, gospodar. A megszólítás funkciója Marin Držic színpadi muveiben). Studia Slavica Savariensia, (Szombathely) 1991/1, 355-362.
  9. I protagonisti anonimi del Decameron: ragioni e motivi di una scelta narrativa. (A Decameron névtelen foszereploi: egy elbeszéloi választás okai és indítékai). NuovaCorvina, (Budapest) 2000/7, 31-34.
  10. Noterelle etimologiche fiumane. (Etimológiai jegyzetek a fiumei nyelvjárásról). Nuova Corvina, (Budapest) 2000/8, 108-112.
  11. A magyarországi italianisztika bibliográfiája. Bibliografia dell’italianistica in Ungheria. 1996-1998. Italianistica Debreceniensis, (Debrecen) 2000/7, 267-294.
  12. Tipologia dell’italianizzazione dei venezianismi (venetismi) nel dizionario pentalingue di Faustus Verantius. (A velencei (venetói) kifejezések olaszosításának tipológiája Verancsics Faustus ötnyelvu szótárában). Ambra, (Szombathely) 2000/1, 26-32.
  13. Conviene insegnare la dialettologia italiana? (Érdemes-e olasz dialektológiát tanítani?). Ambra, (Szombathely) 2001/2, 179-184.
  14. Nuove noterelle etimologiche fiumane. (Újabb etimológiai jegyzetek a fiumei nyelvjárásról). Ambra, (Szombathely) 2003/4, 29-39
  15. Conversione degli ungheresi. I primi contatti linguistici italo-ungheresi? (A magyarok megtérítése. Az elso olasz-magyar nyelvi érintkezések?). Ambra, (Szombathely) 2005/6, 206-220.
  16. L’adattamento dei prestiti croati al sistema fonologico del dialetto veneto-dalmata. (A dalmáciai venetói típusú dialektus horvát jövevényszavainak fonomorfológiai illeszkedése). Annuario, (Szeged) 2006/4, 114-133.
  17. Ungarischer Einfluss im kroatischen Schriftsystem von Faust Vrancic. (Magyar hatás Verancsics Faustus horvát írásrendszerében). Studia Slavica Hung., (Budapest) 2007/1-2 (52), 447-456.

Lektorált magyar nyelvu folyóiratcikk

  1. Gramsci nyelvészeti nézetei és értelmezésük. Filológiai Közlöny 25 (Budapest) 1979/1-2, (25) 174-185.
  2. Dús szavunk történetéhez. Magyar Nyelv, (Budapest) 1992/1, (88) 93-98.
  3. A Moson helynév eredete. Magyar Nyelv, (Budapest) 1994/1, (90) 57-65.
  4. A ’szeretettel viseltetik’ és néhány areális vonatkozása. Magyar Nyelv (Budapest) 1995/4, (91), 463-465.
  5. A melléknevek mondattani helye Petrarca szonettjeiben. Bár (Szombathely) 2006/különszám, (8) 83-97.
  6. Új olasz jövevényszavak az írott magyar nyelvben. Bár, (Szombathely) 2006/ különszám, (8) 159-167.
  7. Olasz tulajdonnevek a magyar helyesírási szótárban. Bár, (Szombathely) 2006/ különszám, (8) 169-178.
  8. Mennyire megbízható források a 16. sz-i többnyelvu szótárak? A Modern Filológiai Társaság Értesítoje, 2007/1, (24) 15-21.

VII. NEMZETKÖZI KONFERENCIA KIADVÁNYBAN MEGJELENT LEKTORÁLT CIKK

  1. Calchi dell’italiano su modelli dialettali. (Nyelvjárási mintákra keletkezett tükörszavak az olaszban). In: Semantica e lessicologia storiche. Szerk.: Fábián Zsuzsanna és Giampaolo Salvi. Roma, 2001, 417-425.
  2. Fausto Veranzio poliglotta. Contributi allo studio delle conoscenze plurilinguistiche dei lessicografi del ’500. (A soknyelvu Verancsics Faustus. Adalékok a 16. sz-i lexikográfusok többnyelvuségéhez). In: Da Aquileia al Baltico. Attraverso i paesi della nuova Europa. Szerk.: Andrzej Litwornia, Gizella Nemeth, Adriano Papo. Mariano del Friuli, 2005, 89-95.
  3. Strumentalizzazione dell’insegnamento delle lingue in Ungheria nei primi anni Cinquanta. In: La rivoluzione ungherese del ’56, ovvero il trionfo di una sconfitta. Szerk.: Gizella Nemeth, Adriano Papo. Mariano del Friuli 2006, 209-219.

VIII. HAZAI KONFERENCIA KIADVÁNYBAN MEGJELENT CIKK

Lektorált idegen nyelvu cikk

  1. Metodi di individuazione degli elementi lessicali italo-romanzi nella latinitŕ dell’Ungheria medievale. (A középkori magyarországi latin szövegekben eloforduló italianizmusok azonosításának módszerei). In: Atti del Convegno degli Italianisti dell’Europa centrale ed orientale. Visegrád, 24-25 ottobre 1990. Szerk.: Fábián Zsuzsanna, Szabó Gyozo. Budapest, 1991, 173-178.
  2. Alcuni problemi di interpretazione dei prestiti italiani nell’ungherese. (A magyar nyelv olasz jövevényszavainak néhány értelmezési problémája). In: Atti del Convegno in onore di Miklós Fogarasi. Szeged, 8 novembre 1991. Szerk.: Farkas Mária. Szeged, 1992, 26-30.
  3. Convergenze lessicali nel triestino e nell’ungherese. I termini della gastronomia di origine tedesca. (Lexikai egyezések a triesztiben és a magyarban. A német eredetu gasztronómiai kifejezések). In: L’italianistica in continuo rinnovo: nuove officine, nuovi risultati. Atti del convegno internazionale. Universitŕ di Szeged, Facoltŕ di Magistero, 4-5 aprile, 2001. Szerk.: Elena Gregoris, Szénási Ferenc. Szeged, 2001, 185-191.
  4. Kroatizmi u cetverojezicnom rjecniku Hieronyma Megisera iz 1592. g. In: Na brzu ruku skupljeni skup. Szerk. Stjepan Lukac. Budapest, 2005, 265-276.
  5. Equivalenti italiani di termini specifici latini in alcuni dizionari plurilingue del ’500. (A specifikus latin kifejezések megfeleloi néhány 16. sz-i többnyelvu szótárban). In:Écritures. Scritture. Actes du colloque. Szerk.: Tegyei Gabriella, Désfalvi-Tóth András, A. Mihályka Lívia. Veszprém, 2006, 11-22.

Lektorált magyar nyelvu cikk

  1. Kommunikáció a politikában és a közigazgatásban. Magyar nyelvi hatás a fiumei olaszban. In: Interkulturális kommunikáció: nyelvi és kulturális sokszínuség Európában. Szerk.: Nagy Sándor. Budapest, 2006, 179-183.

X. BÍRÁLAT, RECENZIÓ

  1. [Arrigo Castellani: I piů antichi testi italiani. Edizione e commento. Bologna: Pŕtron, 1976, 244 p.] Filológiai Közlöny. 25 (1979) 190-194.
  2. [Alberto A. Sobrero – Maria Teresa Romanello: L’italiano come si parla in Salento. Lecce: Edizioni Milella, 1981.] Acta Romanica. 12 (1988) 283-289.
  3. [Nora Galli de’ Paratesi: Lingua toscana in bocca ambrosiana. Tendenze verso l’italiano standard: un’inchiesta sociolinguistica. Bologna: Il Mulino, 1984, 276 p.] Acta Romanica. 12 (1988) 291-304.
  4. [Manlio Cortelazzo – Paolo Zolli]: Dizionario etimologico della lingua italiana. I-IV-. Bologna: Zanichelli, 1979-.] Acta Romanica. 12 (1988) 279-281.
  5. [Fábián Zsuzsanna: Filo da torcere. Olasz frazeológiai gyakorlatok. Budapest: Tankönyvkiadó, 1987, 210 p.] Acta Romanica. 12 (1988) 323-327.
  6. [Nyomárkay István: Ungarische Vorbilder der kroatischen Sprachneuerung. Budapest: Akadémiai, 1989, 245 p.] Analecta Linguistica. 1/22 (1992) 23-24.
  7. [Saggi di linguistica e di letteratura. In memoria di Paolo Zolli. Szerk.: Giampaolo Borghelo, Manlio Cortelazzo, Giorgio Padoan. Padova: Editrice Antenore, 1991, 745 p.]Analecta Linguistica. 2/22 (1992) 42-44.
  8. [Giovan Battista Pellegrini: Ricerche linguistiche balcanico-danubiane. Roma: La Fenice Edizioni, 1992, 302 p.] Nuova Corvina. 2 (1995) 274-277.
  9. Feljegyzések egy nyelvészeti könyv margójára [Herczeg Gyula: Könyv az olasz nyelvrol. Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó, 1994, 227 p.] ItalianisticaDebreceniensis. 2 (1995) 243-251.
  10. Un libro su fatti linguistici d’Italia [Olasz nyelvi tanulmányok az alkalmazott nyelvészet körébol. Szerk.: Luigi Tassoni, Fóris Ágota. Pécs: Iskolakultúra, 2000, 213 p. (Iskolakultúra-könyvek 5.)] Nuova Corvina. 9 (2001) 80-85.
  11. Segmento di una ricca attivitŕ di ricerca [Žarko Muljacic: Das Dalmatische. Studien zu einer untergegangenen Sprache. Böhlau: Köln-Weimar-Wien, 2000, 431 p. (Quellen und Beiträge zur kroatischen Kulturgeschichte; 10. Herausgegeben von Elisabeth von Erdmann-Pandžic)] Ambra. 3 (2002) 254-257.
  12. Lingue minoritarie: oggetti di riserva e uso effettivo [Minderheiten- und Regionalsprachen in Europa. Szerk. Jan Wirrer. Wiesbaden: Westdeutscher Verlag, 2000.] Ambra. 3 (2002) 262-269.

XII. ELEKTORNIKUS FORMÁBAN KÖZZÉTETT MU
A horvát nyelv. http://szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/documents/horvat-nyelv.pdf (HEFOP-3.3.1-P-2004-09-01341/1.0-4123-079/2005.sz.)

XIII. EGYÉB SZAKMAI TUDOMÁNYOS ELOADÁSOK (nem publikált)

Idegen nyelven

  1. Gli studi di linguistica alla Cattedra di italiano. (Nyelvészeti kutatások az olasz tanszéken). Emlékülés az olasz tanszék megalapításának 150. évfordulója alkalmából. Budapest, 1983 osze.
  2. Talijanske prevedenice u scenskim djelima dalmatinskih pisaca XVI. stoljeca. (Olasz mintára keletkezett tükörszavak a 16. sz-i dalmát íróknál). Prvi hrvatski slavisticki kongres. Nemzetközi konferencia. Pula, 1995. szept. 19-23.
  3. Parallelen und Unterschiede in der grammatischen Terminologie des Ungarischen und des Kroatischen. (Párhuzamok és különbségek a magyar és horvát nyelvtani terminológiában). Towards a European Terminology. Nemzetközi konferencia. Budapest, 1998. máj. 20-22.
  4. Prestiti italiani nelle lingue dell’Europa centrale. Az olasz nyelv hete. ELTE Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék. 2001. okt. 15.
  5. Osservazioni sugli aggettivi prenominali e postnominali nei sonetti del Petrarca. (Megjegyzések a melléknevek fonév elotti és utáni helyzetérol Petrarca szonettjeiben). Petrarca e l’Umanesimo. Nemzetközi konferencia. Budapest-Piliscsaba, 2004. ápr. 28-30.
  6. Eigenprägungen im Wörterbuch von Faustus Verantius. Abgeleitete lateinische Adjektive und ihre Äquivalente. (Saját szóalkotások Verancsics Faustus szótárában. A képzett latin melléknevek és megfeleloik). Szaknyelvek korunk kommunikációjában. Nemzetközi konferencia. Budapest, 2004. jún. 23-24.
  7. Pogrešni semanticki ekvivalenti u rjecniku Fausta Vrancica. (Hibás szemantikai megfeleltetések Verancsics Fastus szótárában). VIII. Nemzetközi szlavisztikai napok. Medunarodni slavisticki dani. Szombathely, 2006. máj. 26-27.
  8. Un delitto ideologico-didattico nei primi anni Cinquanta. (Ideológiai-didaktikai buntény az ötvenes évek elején). V Convegno Scientifico di Civiltŕ e Cultura Italiana. Nemzetközi konferencia. Szombathely, 2006, okt. 24-25.
  9. Funkcija pridjeva u ljubavnoj lirici Džore Držica. (A melléknevek szerepe Džore Držic szerelmi lírájában). „Hrvatski Kupido”. Nemzetközi tanácskozás. Budapest, 2008. március 6.

Magyar nyelven

  1. Az igei polimorfizmus az Orlando Innamoratóban. Olasz tanszéki napok. Budapest, 1985 osze.
  2. Verancsics szótárának elozményei. A Magyar Nyelvtudományi Társaság felolvasó ülése, Budapest, 2007. november 13.
  3. Latin nyelvi reáliák megfeleltetései Verancsics Faustus szótárában. Quo vadis philologia temporum nostrorum? Korunk civilizációjának nyelvi képe. Feladatok és lehetoségek. Konferencia. Budapest, 2008. június 24-25.

XIV. IDÉZETTSÉG

Hivatkozások Vig István munkásságára

  1. Szabó Gyozo: La fonetica della Pentagonale. In: Atti del Convegno degli Italianisti dell’Euoropa Centrale ed Orientale. Visegrád, 24-27 ottobre 1990. Szerk.: Fábián Zsuzsanna, Szabó Gyozo. Budapest, 1991, 195, 197. (Contributi alla storia di una parola ungherese. Veneziano /doze/ > croato /duž/ > ungherese dús. Nuova Corvina, 1993/1, 49-57).
  2. Pavao Tekavcic: Strani jezici, (Zagreb) 1993/1, 67-70. (Fábián Zsuzsanna – Vig István: Esercizi di grammatica italiana. Budapest 1992, 201 p.)
  3. Hana Hamplová: Cizí jazyky, (Praha) 1994/7-8, 310. (Fábián Zsuzsanna – Vig István: Esercizi di grammatica italiana. Budapest 1992, 201 p.)
  4. Fabio Marri: Studi e problemi di critica testuale, (Udine) 1993/46, 246. (Appunti sulla trascrizione dei nomi propri russi nel linguaggio della stampa italiana. Acta Romanica, (Szombathely) 1988/12, 67-113.)
  5. Fabio Marri: Studi e problemi di critica testuale, (Udine) 1993/46, 246. (Alcuni problemi di interpretazione dei prestiti taliani nell’ungherese. In: Atti del Convegno in onore di Miklós Fogarasi. Szeged, 8 novembre 1991. Szerk.: Farkas Mária. Szeged, 1992, 26-30)
  6. Danilo Gheno: Gli italianismi-venetismi di Karinthy. Giano Pannonio, (Budapest) 1994/5, 108-109. (Alcuni problemi di interpretazione dei prestiti taliani nell’ungherese. In: Atti del Convegno in onore di Miklós Fogarasi. Szeged, 8 novembre 1991. Szerk.: Farkas Mária. Szeged, 1992, 26-30)
  7. Schweickard, Wolfgang (szerk.): Deonomasticon Italicum. Dizionario storico dei derivati da nomi geografici e da nomi di persone. Supplemento bibliografico. Tübingen 1997, CXIII. (Appunti sulla trascrizione dei nomi propri russi nel linguaggio della stampa italiana. Acta Romanica, (Szombathely) 1988/12, 67-113.)
  8. Žarko Muljacic: Bibliographie de linguistique romane, domaine dalmate et istriote avec les zones limitrophes (1987-1996). In: Revue de linguistique romane, 1998/62, 202. (Les /z/ et /ž/ finals dans les mots croates d’origine italo-romane. In: Szlavisztikai tanulmányok. Szerk.: Nyomárkay István.Budapest, 1992, 144-158.)
  9. Fábián, Zsuzsanna: La cultura italiana e l’insegnamento dell’italiano in Ungheria. In: Stammerjohann, Harro (a c. di) con la partecipazione di Hans-Ingo Radatz: Italiano: lingua di cultura europea. Tübingen 1997, 382, 393. (Contributi alla storia di una parola ungherese. Veneziano /’doze/ > croato duž > ungherese dús. Nuova Corvina, 1993/1, 49-57.
  10. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 5, t. 1 1995. Roma, 1997, 118. (Esercizi di grammatica italiana. Budapest 1993. Tankönyvkiadó. 200 p.)
  11. Žarko Muljacic: Bibliographie de linguistique romane, domaine dalmate et istriote avec les zones limitrophes (1987-1996). Revue de linguistique romane, (Strasbourg) 1998/62, 205. (Contributi alla storia di una parola ungherese. Veneziano /’doze/ > croato duž > ungherese dús. Nuova Corvina, 1993/1, 49-57.)
  12. Žarko Muljacic: Bibliographie de linguistique romane, domaine dalmate et istriote avec les zones limitrophes (1987-1996). Revue de linguistique romane, (Strasbourg) 1998/62, 207. (Modelli italiani di calchi in alcune commedie croate del 500. Italianistica Debreceniensis, 1993-94/, 117-125.)
  13. Žarko Muljacic: Bibliographie de linguistique romane, domaine dalmate et istriote avec les zones limitrophes (1987-1996). Revue de linguistique romane, (Strasbourg) 1998/62, 207. (Riflessi latini nella toponomastica in Ungheria: ’Moson’. Giano Pannonio, 1994/5, 89-104.)
  14. Žarko Muljacic: Bibliographie de linguistique romane, domaine dalmate et istriote avec les zones limitrophes (1987-1996). Revue de linguistique romane, (Strasbourg) 1998/62, 207.(Emprunts italo-romans dans le croate moderne du Burgenland. Studia Slavica Hung. 1994/39, 263-284.)
  15. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 5, t. 1 1995. Roma, 1997, 124. (Modelli italiani di alcuni calchi croati nelle commedie di Marino Darsa (Marin Držic).Nuova Corvina, 1995/2, 126-140.)
  16. Žarko Muljacic: Bibliographie de linguistique romane, domaine dalmate et istriote avec les zones limitrophes (1987-1996). Revue de linguistique romane, (Strasbourg) 1998/62, 207.(Modelli italiani di alcuni calchi croati nelle commedie di Marino Darsa (Marin Držic). Nuova Corvina 1995/2, 126-140.)
  17. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 6, t. 1/1 1996. Roma, 1998, 322. (L’impiego del polimorfismo verbale a fini stilistici nell’ «Orlando Innamorato»,Nuova Corvina, 1996/3, 107-127.)
  18. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol.7, t.1. 1997. Roma, 1999, 141.(Esercizi di gramatica italiana. Budapest, 1997. 193 p)
  19. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana Vol. 7, tom. 1. 1979. Roma, 1999, 737. (Scelta lessicale e fondo regionale nelle ’Confessioni’ del Nievo. ItalianisticaDebreceniensis, 1997/4, 163-180.)
  20. Antonio Sciacovelli: Per una radiografia dell’italianistica in Ungheria 1945-1995. Nuova Corvina, (Budapest) 1999/6, 240-241. (A magyarországi italianisztika bibliográfiája. Bibliografia dell’italianistica in Ungheria. 1945-1985. Debrecen, 1995. 235 p.(Italianistica Debreceniensis 1999/5)
  21. Pavao Tekavcic: Linguistica. (Ljubljana) 1999/39, 156. (A magyarországi italianisztika bibliográfiája. Bibliografia dell’italianistica in Ungheria. 1945-1985. Debrecen, 1995. 235 p.(Italianistica Debreceniensis 1999/5))
  22. Žarko Muljacic: Das Dalmatische. Studien zu einer untergegangenen Sprache. Köln-Weimar-Wien, 2000, 421, 431. (Riflessi latini nella toponomastica in Ungheria: ’Moson.’Giano Panonio, 1994/5, 89-104.)
  23. Günther Holtus: in: Zeitschrift für Romanische Philologie. (Tübingen) 2000/116, 782 (A magyarországi italianisztika bibliográfiája. Bibliografia dell’italianistica in Ungheria. 1945-1985. Debrecen, 1995. 235 p.(Italianistica Debreceniensis 1999/5))
  24. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 8, t. 1.1998. Roma 2000, 41. (A magyarországi italianisztika bibliográfiája. Bibliografia dell’italianistica in Ungheria. 1945-1985. Debrecen, 1995. 235 p.(Italianistica Debreceniensis 1999/5))
  25. Pavao Tekavcic: in: Plurilinguismo. Contatti di lingue e culture. (Udine) 2000/7, 289-290. (Tipologia dell’italianizzazione dei venezianismi venetismi nel dizionario pentalingue di Faustus Verantius. Ambra, 2000/1, 26-32.)
  26. Bibliographie linguistique de l’année 1997. Dordrecht-Boston-London 2001, 215. (De «porter amur» a «nositi ljubav». Brčve histoire de la diffusion d’ une expression dans quelques langues européennes. In: Hungaro-slavica 1997. Studia in honorem Stephani Nyomárkay. Szerk.: Banczerowszki Janusz. Budapest 1997, 338-340.)
  27. Nagy L. János: Magyar Nyelv 2001/4, (97) 508 (Von glasovito slovo bis vokal im Kroatischen. Aspekte der grammatischen Terminologie. In: Nyelv, stílus, irodalom. Köszönto könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Szerk.: Zoltán András. Budapest 1998, 596-601.)
  28. Bibliographie linguistique de l’année 1997. Dordrecht-Boston-London, 2001, 747. (Von glasovito slovo bis vokal im Kroatischen. Aspekte der grammatischen Terminologie.In:Nyelv, stílus, irodalom. Köszönto könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Szerk.: Zoltán András. Budapest 1998, 596-601.)
  29. Bibliographie linguistique de l’année 1997. Dordrecht-Boston-London 2002, 475. (A magyarországi italianisztika bibliográfiája. Bibliografia dell’italianistica in Ungheria. 1945-1985. Debrecen, 1995. 235 p.(Italianistica Debreceniensis 1999/5))
  30. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 10, t. 1. 2000. Roma 2002, 43. (A magyarországi italianisztika bibliográfiája. Bibliografia dell’italianistica in Ungheria. 1945-1985. Debrecen, 1995. 235 p.(Italianistica Debreceniensis 1999/5)
  31. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 10, t. 1. 2000. Roma 2002, 362. (I protagonisti anonimi del Decameron: ragioni e motivi di una scelta narrativa”.Nuova Corvina, 2000/7, 30-34.)
  32. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 10, t. 1. 2000. Roma 2002, 80. (Noterelle etimologiche fiumane. Nuova Corvina, 2000/8, 108-112.)
  33. Sulyok Hedvig: Verso un glossario cinquecentesco: vie, metodi, curiositŕ. Ambra 2002/3, 208-209, 214. (Tipologia dell’italianizzazione dei venezianismi venetismi nel dizionario pentalingue di Faustus Verantius. Ambra, 2000/1, 26-32.)
  34. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 10, t. 1. 2000. Roma, 2002, 665. (Tipologia dell’italianizzazione dei venezianismi venetismi nel dizionario pentalingue di Faustus Verantius. Ambra, 2000/1, 26-32.)
  35. Fodor István: Magyar Nyelvor. (Budapest) 2002/1, (126) 110. (Batic’, gemper, jarac. Kroatische Wörter in der italienischen Mundart von Rijeka (Fiume). In: Hungaro-Slavica2001. Studia in honorem Iani Banczerowski. Szerk.: Nyomárkay István Budapest, 2001, 300-301.)
  36. Sciacovelli, Antonio: „Un’italianistica in continuo rinnovamento. Nuova Corvina, 2002/13, 134. (Convergenze lessicali tra il croato, l’ungherese e il tedesco sulla base dei gruppi concettuali comuni dei prestiti italiani. In: Kapcsolatok. Tanulmányok Jászay Magda tiszteletére. Szerk.: Tima Renáta Budapest 2002, 108-116.)
  37. Fábián Zsuzsanna: Esercizi e manuale di lessicologia italiana. Piliscsaba, 2003, 230. (Dús szavunk történetéhez. Magyar Nyelv, 1992/1 (88), 93-98.)
  38. Fábián Zsuzsanna: Esercizi e manuale di lessicologia italiana. Piliscsaba, 2003, 230. (Alcuni problemi di interpretazione dei prestiti italiani nell’ungherese. In: Atti del convegno in onore di Miklós Fogarasi. Szerk.: Farkas Mária. Szeged, 1992, 26-30.)
  39. Fábián Zsuzsanna: Esercizi e manuale di lessicologia italiana. Piliscsaba, 2003, 230. (Contributi alla storia di una parola ungherese. Veneziano /’doze/ > croato duž > ungherese dús. Nuova Corvina, 1993/1, 49-57.)
  40. Hoffmann, István (szerk.): A magyar helynévkutatás. 1956-2002. Debrecen, 2003, 155, 272. (A Moson helynév eredete. Magyar Nyelv, 1994/90, 57-65.)
  41. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 11, t. 1. 2001. Roma, 2003, 89. (Note etimologiche veneto-dalmate. In Salvi, Giampaolo, Takács, József (szerk.): A pič del vero. Studi in onore di Géza Sallay. Budapest, 2001, 341-344.)
  42. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 11, t. 1. 2001. Roma 2003, 129. (Convergenze lessicali nel triestino e nell’ungherese. I termini della gastronomia di origine tedesca. In: L’italianistica in continuo rinnovo: nuove officine, nuovi risultati. Atti del convegno internazionale, Universitŕ di Szeged, Facoltŕ di Magistero, 4-5 aprile 2001. Szerk.: Szénási, Ferenc, Elena Gregoris Szeged, 2001, 185-191.)
  43. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 11, t. 1. 2001. Roma 2003, 129. (Calchi dell’italiano su modelli dialettali. In Semantica e lessicologia storiche. Szerk.: Giampaolo Salvi, Fábián Zsuzsanna. Roma, 2001, 417-425.)
  44. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 11, t. 1. 2001. Roma 2003, 175. (Conviene insegnare la dialettologia italiana? Ambra, 2001/2, 179-184.)
  45. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 11, t. 1. 2001. Roma, 2003, 401. (Névtelenségbe burkolt foszereplok. A névadás elmaradásának oka a Dekameronban. In: Tanulmányok a Filológiai Intézet tudományos muhelyébol. Szerk.: Balaskó Mária. Szombathely, 2001, 293-298.)
  46. Mátyus Norbert: Premessa. In: Petrarca in Ungheria. Bibliografia. Petrarca Magyarországon.Bibiliográfia. Budapest, 2004. (A magyarországi italianisztika bibliográfiája. Bibliografia dell’italianistica in Ungheria. 1945-1985. Debrecen, 1995. 235 p.(Italianistica Debreceniensis 1999/5))
  47. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 12, t. 1, 2002. Roma, 2004, 104. (Convergenze lessicali tra il croato, l’ungherese e il tedesco sulla base dei gruppi concettuali comuni dei prestiti italiani. In: Kapcsolatok. Tanulmányok Jászay Magda tiszteletére. Szerk.: Tima Renáta. Budapest, 2002, 108-116.)
  48. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 12, t. 1, 2002. Roma, 2004, 148. (Egyezések a horvát, magyar és német nyelv között a közös fogalomkörbe tartozó olasz jövevényszavak tükrében. In: MMI: Annuum tempus linguarum Europae. Scripta philologica pannoniensis. Szerk.: Földes Csaba. Veszprém, 2002, 69-78.)
  49. Bibliografia generale della lingua e letteratura italiana. Vol. 12, t. 1, 2002. Roma, 2004, 783. (Lessico dialettale nel Dictionarium di Faustus Verantius. Ambra, 2002/3, 12-45.)
  50. Luciano Rocchi: L’integrazione morfologica dei prestiti italiani in ungherese. Giano Pannonio, 2005/6, 149, 153. (Dús szavunk történetéhez. Magyar Nyelv, 1992/1 (88), 93-98.)
  51. Bibliographie linguistique de l’année 2001. Dordrecht, 2005, 505. (Batic’, gemper, jarac. Kroatische Wörter in der italienischen Mundart von Rijeka (Fiume). In:Hungaro-Slavica 2001. Studia in honorem Iani Banczerowski. Szerk.: Nyomárkay István. Budapest, 2001, 300-301.)
  52. Bibliographie linguistique de l’année 2001. Dordrecht 2005, 516. Calchi dell’italiano su modelli dialettali. In: Semantica e lessicologia storiche. Szerk.: Giampaolo Salvi, Fábián Zsuzsanna. Roma, 2001, 417-425.
  53. Stanislaw Widlak: Italia e Polonia. Popoli e lingue in contatto. Kraków, 2006, 45, 178. (Metodi di individuazione degli elementi lessicali italo-romanzi nella latinitŕ dell’Ungheria medievale. In: Atti del Convegno degli Italianisti dell’Europa Centrale ed Orientale. Visegrád, 24-27 ottobre 1990. Szerk.: Fábián Zsuzsanna, Szabó Gyozo. Budapest 1991, 173-178.)
  54. Antonio Donato Sciacovelli: Tizenöt év a bibliográfiák tükrében. Napút. Irodalom, muvészet, környezet, 2006/8, (8) 63. (L’impiego del polimorfismo verbale a fini stilistici nell’ «Orlando Innamorato». Nuova Corvina, 1996/3, 107-127.)
  55. Antonio Donato Sciacovelli: Tizenöt év a bibliográfiák tükrében. Napút. Irodalom, muvészet, környezet, 2006/8, (8) 63. (A magyarországi italianisztika bibliográfiája. Bibliografia dell’italianistica in Ungheria. 1945-1985. Debrecen, 1995. 235 p.(Italianistica Debreceniensis 1999/5))
  56. Antonio Donato Sciacovelli: Tizenöt év a bibliográfiák tükrében. Napút. Irodalom, muvészet, környezet, 2006/8, (8) 63. (I protagonisti anonimi del Decameron: ragioni e motivi di una scelta narrativa. Nuova Corvina, 2000/7, 30-34.)
  57. Bibliographie linguistique de l’année 2002. Dordrecht, 2006, 757. (Egyezések a horvát, magyar és német nyelv között a közös fogalomkörbe tartozó olasz jövevényszavak tükrében. In: MMI: Annuum tempus linguarum Europae. Scripta philologica pannoniensis. Szerk.: Földes Csaba Veszprém, 2002, 69-78.)
  58. Antonio Donato Sciacovelli: Tizenöt év a bibliográfiák tükrében. Napút. Irodalom, muvészet, környezet, 2006/8, (8) 63. (A melléknevek mondattani helye Petrarca szonettjeiben. Bár, 2006/különszám, (8) 83-97.)
  59. Fóris Ágota: I vocabolari come strumenti di mediazione della cultura e della scienza in Ungheria. Quaderni Vergeriani, 2006/2, (2) 83. (Fausto Veranzio poliglotta. Contributi allo studio delle conoscenze plurilinguistiche dei lessicografi del ’500. In: Da Aquileia al Baltico. Attraverso i paesi della nuova Europa. Szerk.: Andrzej. Litwornia, Gizella. Nemeth, Adriano Papo. Mariano del Friuli, 2005, 89-95.)
  60. Sulyok Hedvig: Alcune caratteristiche dell’ortografia del Dictionarium di Fausto Veranzio. Annuario, 2007, 76, 85. (Tipologia dell’italianizzazione dei venezianismi venetismi nel dizionario pentalingue di Faustus Verantius. Ambra, 2000/1, 26-32.)
  61. Sulyok Hedvig: Gondolatok, észrevételek, megállapítások egy késoreneszánsz szótárról. Annuario, 2007, 69. (Tipologia dell’italianizzazione dei venezianismi venetismi nel dizionario pentalingue di Faustus Verantius. Ambra, 2000/1, 26-32.)
  62. Sulyok Hedvig: Alcune caratteristiche dell’ortografia nel Dictionarium di Fausto Veranzio. Annuario, 2007, 76, 85. (Lessico dialettale nel Dictionarium di Faustus Verantius.Ambra, 2002/3, 12-45.)
  63. Sulyok Hedvig: Gondolatok, észrevételek, megállapítások egy késoreneszánsz szótárról. Annuario, 2007, 69. (Lessico dialettale nel Dictionarium di Faustus Verantius.Ambra, 2002/3, 12-45.)
  64. Sulyok Hedvig: Gondolatok, észrevételek, megállapítások egy késoreneszánsz szótárról. Annuario, 2007, 59, 69. (Fausto Veranzio poliglotta. Contributi allo studio delle conoscenze plurilinguistiche dei lessicografi del ’500. In: Andrzej. Litwornia, Gizella. Nemeth, Adriano Papo (szerk.): Da Aquileia al Baltico. Attraverso i paesi della nuova Europa, Mariano del Friuli, 2005, 89-95.)
  65. Sulyok Hedvig: Gondolatok, észrevételek, megállapítások egy késoreneszánsz szótárról. Annuario, 2007, 57, 69, 69. (Mennyire megbízható források a 16. sz-i többnyelvu szótárak?”A Modern Filológiai Társaság értesítoje, 2007/1 (24), 15-20.)
  66. Pátrovics Péter: Silva rerum slavicarum. Egy új szlavisztikai könyvsorozatról. Tiszatáj, 2008/6, (62) 160. (Kis szláv lexikográfia. Szerk.: Nyomárkay István, Vig István. Budapest, 2004.)

SZAKMAI KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG
Az alábbi testületek és szakmai szervezetek tagja:

  1. Magyar Nyelvtudományi Társaság (1996-2000 között titkára)
  2. az MTA VEAB Idegennyelvi Szakosztálya Romanisztikai Szekciójának alapító tagja
  3. MTA Modern Filológiai Társaság

FORDÍTÁSOK

I. SZAKMAI FORDÍTÁSOK

Könyvek

  1. Szelényi Károly: Ungheria. Budapest, 1991. Merhávia.
  2. J. Alberto Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe. Budapest, 1999. Kálvin Kiadó. 513 p. (társfordító Hoffmann Béla).
  3. Nagy képes történelmi világatlasz. Budapest, 2003. Athenaeum 2000. 192 p.
  4. Hogyan muködik a világ? Térképek, adatok és játékok. Budapest, 2003. Athenaeum 2000. 63 p.

Cikkek

  1. Giuliano Gramigna: A szemiotikai muelemzés. Helikon 3l (1985), 232-245.
  2. Kovalcsik Klára: Lamenti zigani. Musica/Realtŕ 37, 109-121.
  3. Gianpiero Cavagliŕ: Krúdy Gyula és a pszichoanalízis. Helikon 36(1990), 279-285.
  4. Olasz muvészet 1895-1952. Triveneto Múzeumok. Roma, 1991. Leonardo-De Luca Editori, 47-54, 76-82, 105-108, 66-68, 233, 234.
  5. Sergio Givone: Misztikum, költészet és technika közepette. Athenaeum I. 1992/2, 207-221.
  6. Nyerges Ééva: Un inedito bozzetto di Luca Giordano e alcune copie di altri. Ricerche sul ’600 napoletano. 1991, 183-191.
  7. L’Europa della pittura nel XVII secolo. 81 capolavori dai musei ungheresi. Milano, 1993. Leonardo Arte, 47-53, 59-61, 64-66, 80-82, 86-88, 95-100, 107, 110-115, 115-123, 126-130, 135-139, 147-150, 157-192.

II. MUFORDÍTÁSOK
Könyvek
Pierluigi Collina: Az én pályám. Budapest, 2004. Park Könyvkiadó. 174 p.